Ów ecʼakr otar
Abŋ eŋuŋ (mauvais esprit - démon) Ow el afr ɛrm ɛsɛl eŋuŋ eke Satan ab ↄbr Nyam any. -Li bʼok agŋ ɛm -nʼↄŋ wɛl abusu bɛb eke bʼɛw ɛsɛ akplu af (Ob Kok 16.16), ke tasi ɛm a, -li bʼijr agŋ a gbre cɛ. -Li bʼerur eke agŋ a fɛŋ kʼokr af ɛl ab ↄbr Nyam any. -Li bʼuru Jesu e nin a aŋke -lʼuw any eke Jesu ↄny abusu akm ɛl.
Afr eci futufutu (manne) Eke Israɛl eyŋ anŋ loj ab ɛm ij akpo ekŋ yony a, Nyam gbagbl ɛl afr eci futufutu eke bʼok wus ɛsɛ mridi af ab ɛm (Ɔkm Ok 16.11-18). Jesu dad eke in el afr eci futufutu tasi a (Jan 6.30-40).
Afr ɛrm ɛsɛl (ange) Afr ɛrm ɛsɛl el abŋ ɛm ecʼagŋ. Sakp oglog, -li bi titŋn sos -lʼel agŋ (Nuŋ Ɔb 18; Jɛj Ok 13.3-22), ɛtŋ sakp oglog, -li bi yɛgm agŋ sos abŋ ɛm (Luk 1.11-12; 2.9-14). Ɛl ɛm a, bɛb bʼɛli ↄw ɛsɛ Serubɛnɛl lele Serafɛnɛl ab af (Esayi 6.1-3), gbɛkↄ ow elm ɛl fɛŋ. Ow ↄny afr ɛrm ɛsɛl amamn lel afr ɛrm ɛsɛl eŋuŋ ab. Amamn a, Nyam bʼɛrm ɛl -lʼoc ow eci samani a -lʼis agŋ (Daniɛl 4.14). Afr ɛrm ɛsɛl eŋuŋ a el ɛl a eke ↄbr Nyam any gbuŋ ke wɛl kok wus nimum a. Ɛl ecʼes ɛw a el Satan, ɛtŋ in ecʼafr ɛrm ɛsɛl a anake el abŋ eŋuŋ a.
Agn (diable) Lʼel abŋ eŋuŋ fɛŋ ecʼes ɛw ɛs; wɛl bʼɛsŋʼn Satan lele Bɛlsebul ab yɛji. Satan e nyandrɛ el ɛgŋ eke bʼok ɛgŋ ów af: li bʼↄbr Nyam any, li bʼↄŋ agŋ dedeku Nyam ecʼany af. Lʼel ɛm bubr ɛs, kprakpru eke bʼↄl eke kʼↄny abusu wus na af eke kʼirmn agŋ. Gbɛkↄ Jesu lel in eci ↄmn ɛsɛl ab ab ↄny abusu in af, ɛtŋ wus e nuŋ ɛdŋ ɛm a, gbre ij usu yogŋ Nyam bʼow irmn in trɛ trɛ trɛ.
Agŋ ekpekp (anciens) Israɛl eyŋ ɛm a, agŋ ekpekp el eb ɛm ecʼes ɛw ɛsɛl. Jesu e lɛgŋ ɛm a, agŋ ekpekp a el Nyam nuŋ igŋ owi ɛm ecʼes ɛw ɛsɛl. Pↄl e lɛgŋ ab ɛm, -lʼel Nyamel ecʼidr ɛsɛl. Es Ɛkn e lɛl ab ɛm a, agŋ ekpekp likŋ lele yar ab a el Nyam e gbreŋgbi usu a ecʼagŋ eke bi kↄklm Nyam.
Arame (Araméen) Sɛbr ab ɛm e nyam eke Jesu e lɛgŋ ab ɛm susu nↄnↄ agŋ bʼɛbr. Ɛsɛ agŋ nↄnↄ af, Jesu yɛji bʼɛbr sɛbr nyahan: Arame, Ebre, lele Grɛk ab.
Arↄn (Aaron) Arↄn el Mois lisijim kpekp ekʼel egb waw ɛs krɛkrɛ. Lʼel Israɛl eyŋ ecʼegb waw ɛsɛl ecʼɛl lagŋ, Levi ecʼeb ɛm ecʼɛgŋ (Ob Ap 8.1–9.24).
Ayl (pur - pureté - purifier) Jwifɛl eci Nyam nuŋ igŋ owi ɛm a, ow it ke áyal sos gbuŋ ke ókr af Nyam ab. Wɛl ↄtu eke kʼaylm eke wɛl bi kok sikpl, kↄ ɛb ir owi ɛm eci ów kok ɛjeci yɛji bʼↄŋ ɛgŋ uwm anŋ Nyam ecʼany af, ɛsɛ lɛgŋuw ecʼabu itŋn, yↄw ab ecʼɛrum, yↄw ecʼabu ub, iy ew. Eke wɛl bʼitŋn ob ekʼel criɛ oglog ob ekʼaylm a abu a, ke wɛl aylm Nyam ecʼany af ij. Ów anŋ eke wɛl bi kok ke wɛl bʼayl: mij ok ɛm oglog segb waw kok ɛm. (Ɛ̀kn Ob Ap 12.6-8; 14.1-32.)
Bɛlsebul (Béelzébul) Ɛ̀kn Agn.
Diakr (diacre) Diakr el ɛgŋ eke bʼↄsu Nyamel ecʼob lel agŋ ab. In e juma ab ɛm e nyam el ke li kók ↄgbↄru lel ↄ́lu ab e lís e low. Li bi kok ów amua, yecʼɛtŋ ke Krist ecʼɛrm ɛsɛl a ɛ́ŋn abusu ucu Nyam odad lel Nyam ŋↄŋn ab cɛ e low ↄny es (Ob Kok 6.1-7; 1 Timote 3.8-13).
Ebre (Hébreu) Jwifɛl ecʼɛbr. Amani Sig a Ebre ɛm wɛl nↄn, kↄ susu nyam nyam anŋ eke wɛl nↄn Arame ɛm.
Egb waw ɛs (prêtre - sacrificateur) Ɛgŋ eke bʼanŋ Nyam lel agŋ ab ecʼaraŋn, ke bi ŋↄŋn Nyam, waw egb ɛl e nuŋ af yecʼɛtŋ ke Nyam óc ɛl e sikpl a ap ɛl (Ob Ap 4.1–5.13). Egb waw ɛsɛl el Levi ecʼeb ɛm ecʼagŋ ɛtŋ ɛl ecʼabu ɛlum ɛsɛl a yɛji wɛl bʼɛsŋ ɛl Leviɛl.
Egb waw ɛs ligbɛl (grand prêtre - souverain sacrificateur) Egb waw ɛs ligbɛl el egb waw ɛsɛl a fɛŋ e ligbɛl. Sɛgŋ fɛŋ li bi waw egb (Ɔkm Ok 29.38-42), ɛtŋ akp nyam lakpo nyam af, li bʼɛy usu lala a li waw egb in obi eci lel Israɛl eyŋ ecʼab, ɛl e sikpl oc ap eci (Ob Ap 16). Amani Owr ɛm a, lʼel Sanedrɛn ecʼagŋ a ecʼes ɛw es. Kretiɛnɛl ecʼa, Jesu el egb waw ɛs ligbɛl (Ebre 9.11), ɛtŋ agŋ ekʼel in e jam us ɛsɛl a yɛji el egb waw ɛsɛl, aŋke ↄmn ɛm -lʼↄtu eke -li kʼim -li titm Nyam (1 Piɛr 2.5-9; Es Ɛkn 1.6).
Egb waw usu (autel) Usu eke wɛl kok mebn ɛm; wɛl bʼim yogŋ waw egb ↄŋ Nyam. Nyamel gbɛl a e gbugŋ a, egb waw usu yony anŋ: nyam anŋ ekʼel ogŋ ofŋ ecʼusu, ɛtŋ ow e nyam a el mindey ɛm ecʼegb waw usu (Ɔkm Ok 31.1-10, 27.1-7).
Eli (Elie) Amani Sig ɛm eci kokoba ↄb ɛs nyam e nin (1 Ɛ́b Ebu 17-22; 2 Ɛ́b Ebu 1-2). Jwifɛl bi tutr eke Eli anake kʼow gbuŋ ke Krist ánŋ jam ow a (Malaki 3.23-24). Jesu dad eke Jan mij ok nuŋ ɛs anake el Eli a eke kʼɛwl ow a (Luk 1.17; Matie 11.14).
Erↄd (Hérode) Amani Owr ɛm a, Rom ecʼes ɛw ab ɛm, ɛ́b ebu yar anŋ eke wɛl bʼɛsŋ Erↄd:
1) Erↄd ligbɛl: In anake Jesu e mew e lakpo ab af lʼɛw Jude wus nimum es a. Eke lʼiri wɛl dad eke wɛʼn ew ɛb ebu ɛjeci nyam a, lʼikprm es, nʼↄŋ srↄda eyŋ im ibi Bɛtlehɛm baŋn ecʼey a fɛŋ (Matie 2.16-18). In anake lʼus Nyamel gbɛl a.
2) Erↄd Antipas: Eke Erↄd ligbɛl a uw a, in ecʼes ɛw a ubr ɛm sakp nyahan, ɛtŋ jim Erↄd Antipas el Galile ecʼes ɛw ɛs. In anake nʼↄŋ wɛl ubr Jan mij ok nuŋ ɛs nuŋ a, ɛtŋ ɛmɛny in cɛ anake Pilat oc Jesu im ↄŋʼn eke li ki jɛj ow e low lʼok ow a (Luk 23.7-12; Ob Kok 4.27).
3) Erↄd Agripa krɛkrɛ: Lʼel Erↄd ligbɛl a e lilaw eke ɛw Jude wus nimum es. Lʼijr kretiɛnɛl gbre nↄnↄ (Ob Kok 12), kↄ Nyam ↄŋ sisŋ ijʼr lʼuw, aŋke eke agŋ bʼawr a, li bʼɛgŋ ow e low lʼeb.
4) Erↄd Agripa yony ɛm: Lʼel Erↄd Agripa krɛkrɛ ecʼiy. In ecʼany af anake Pↄl im jɛj odad ok, Sesare baŋn a (Ob Kok 25.13; 26.32).
Emerod (émeraude) Lebn ekʼin e mij a anŋ ɛsɛ suw owr ecʼab af (Es Ɛkn 4.3).
Es ɛw (Nyam ecʼes ɛw) (Rêgne de Dieu) Ɛ̀kn Nyam eci gbreŋgbi usu.
Ɛ́nŋ nɛny (jeûner) Ɛ̀kn nɛny ɛnŋ.
Ɛrm ɛsɛl (apôtres) Nin eke wɛl ↄŋ krɛkrɛ eci kretiɛnɛl a ecʼánymu a. Jam us ɛsɛl lɛw yony a, Pↄl lele Barnabas ab el ɛrm ɛsɛl. -Lʼel agŋ eke Nyam bʼɛrm im ↄb agŋ in ecʼamani a e kokoba. Ɛ̀kn afr ɛrm ɛsɛl.
Faraↄn (Pharaon) Nin eke Ejipt eyŋ bʼɛw ɛl ecʼes ɛw ɛs ligbɛl ɛsɛ Rom eyŋ ecʼa eke bʼɛw ɛl ecʼes ɛw ɛs Sesar ab af.
Farisi (Pharisien) Jwifɛl ɛm a, Farisiɛl el agŋ ɛrŋ mum nyam eke anŋ saw, Nyam nuŋ igŋ ɛm ecʼów eke -li bi kok cɛcɛ sos af a sosiɛm eci. -Li bʼↄl eke -li kʼɛlum Mois ecʼol a kpɛ kpɛ kpɛ, ɛtŋ -li bi tutr eke ow e kok ɛm a, Nyam bʼow lɛr ɛl ɛsɛ agŋ nyim nyim af; kↄ Jesu ɛkn eke -lʼirmn ol a eci liy a.
-Li bʼub luw ɛm anŋ igb lele afr ɛrm ɛsɛl ab e low nawrɛ. Na sosiɛm, ɛl lele Sadusiɛl ab ecʼirir a áylm sɛnyn sɛnyn. Ɛ̀kn Sadusiɛl.
Futufutu ekʼejru ánm ɛm eci es gbɛgbl (Fête des pains sans levain) Eke Pak ecʼes gbɛgbl a bʼoc es a, Jwifɛl bi kok es gbɛgbl na sɛgŋ emum lↄbŋ. Ow itm eke Jwifɛl ki kok futufutu ekʼejru anŋ ɛm, aŋke es gbɛgbl ikŋ na bʼↄkn ɛl elel eke kpru ɛm Nyam ↄny ot ɛl es Ejipt wus af a; wanci ab af a, abusu kaka ɛrum es eke wɛl kʼeku futufutu a ínŋ (Ɛ̀kn Ɔkm Ok 12.1-27).
Gbad ɛm êl (Tabernacle - Tente de la rencontre) Eke Israɛl eyŋ anŋ loj ab ɛm a, -nʼↄny Nyam nuŋ igŋ usu eke -li bʼoc -lʼɛcm ab. Gbad ɛm êl na ↄny lakp, gbugŋ, lele usu lala ab. Nyam bʼanŋ ɛl ecʼaraŋn gbad ɛm êl ab ɛm, ɛtŋ yogŋ in lel Mois ab, -li bʼɛŋanin (Ɔkm Ok 33.7-11).
Gbre ij usu (enfer - géhenne) Usu eke agŋ a fɛŋ eke ubm Jesu nawrɛ a bʼow ij gbre jɛj ok es abal el e lɛgŋ a. Wɛl bi dad usu na ecʼodad ɛsɛ al ekʼiram es af, ncebn ecʼusu lel irm ecʼusu ab, yogŋ eke ↄŋn ikŋ lel an ɛm sasagr ab anŋ.
Gbreŋgbi usu (Nyam e gbreŋgbi usu - Afr e gbreŋgbi usu) (Royaume de Dieu) Usu eke Nyam sigm in ecʼes ɛw ab es ke in ecʼerur a iy nɛny yogŋ. Sica sɛgŋ amua ɛm a, gbreŋgbi usu na anŋ agŋ a ekʼub Jesu Krist nawrɛ a ecʼɛrm ab ɛm, ɛtŋ ow bʼow ɛy ↄkm kpata lɛgŋ a eke Nyam bʼow ŋuŋn Satan ke bʼow sigm wus owr ab es a. Jwifɛl érurm eke kʼufur Nyam e nin a nɛny, ow sosiɛm Matie ecʼAmani Mamn ab ɛm, li bi dad Afr e gbreŋgbi usu, yecʼɛtŋ ke -li kʼurmn Nyam nin (Ɔkm Ok 20.7).
Grɛk (Grec) Jesu eci lɛgŋ ɛm a, Grɛk el ɛbr eke ow ɛm wɛl bi yɛgmn agŋ low. Agŋ nↄnↄ bʼɛbr ɛbr na; ɛtŋ Amani Owr a yɛji Grɛk ɛm wɛl nↄn.
Iy (ɛgŋ ecʼIy) (Fils de l//homme) Nin na, Amani Owr ɛm Jesu in obi ɛsŋn in sosi sakp ekŋ nyahan lele lɛw niwn ab. Kokoba ↄb ɛs Daniɛl oc nin na dadr Mesi a ecʼodad (Daniɛl 7.13-14). Jesu ɛ́sŋnm in sosi Mesi, kↄ ɛgŋ ecʼIy li bʼɛsŋn in sosi. Jwifɛl am tutr eke Nyam bʼow awŋ ɛl Mesi ow sↄg ɛl ɛl ecʼefnu ecʼabu ɛm. Gbɛkↄ Jesu elm Mesi ikŋ na eke -nʼam ↄmn a. In ecʼa, lʼow eke li ki sↄg Nyam ecʼagŋ ɛl e sikpl ɛm. Jesu ɛsŋn in sosi ɛgŋ ecʼIy, yecʼɛtŋ ke li yɛ́gm agŋ eke lʼel Krist ekʼanŋ afr ow, ke el ɛgŋ tasi. Nin a bi yɛgm in ecʼes is yɛji.
Jam us ɛsɛl (disciple) Ɛgŋ nyam eke bʼus low yɛgm ɛs jam wewr low. Ow ↄny jam us ɛsɛl akpasu akpasu: Jan e jam us ɛsɛl, Farisiɛl e jam us ɛsɛl, lele Jesu e jam us ɛsɛl lɛw yony ab ab (Luk 5.33). Ɛtŋ ɛmɛny agŋ ekŋ nyahan lele lɛw a eke Jesu ɛrm yony yony a (Luk 10.1, 17, 23), lele kretiɛnɛl fɛŋ ab ab yɛji el jam ɛsɛl (Ob Kok 6.1-2; 9.19). Gbɛkↄ jam us ɛsɛl tasi a, Jesu ecʼagŋ lɛw yony a; wɛl bʼɛsŋ ɛl “ɛrm ɛsɛl” yɛji.
Jasp (jaspe) Lebn ekʼin e mij a bʼanŋ ɛsɛ suw owr af oglog bʼɛkan es ɛsɛ akrↄŋnↄ af ke bʼil an.
Kokoba ↄb ɛs (prophète) Ɛgŋ eke bi dad odad Nyam eci nin ɛm. Israɛl eyŋ e lɛgŋ ɛm a, Nyam ɛsŋ agŋ nↄnↄ abul ɛl in e sodad eke -li kʼoc -li dad -lʼok Israɛl ecʼagŋ a fɛŋ. Sodad amua, wɛl nↄn ow anŋ Amani Sig e silɛl ekʼij kokoba ↄb ɛsɛl ecʼen ab ɛm, ɛsɛ Jeremi lele Esayi ab af. Amani Owr ɛm a yɛji, kokoba ↄb ɛsɛl anŋ eke Nyam ecʼagŋ ɛm bi dad sodad Abŋ Lala ecʼabusu ɛm (Luk 2.36; Ob Kok 21.10; Efɛs 4.11). Kokoba ↄb ɛsɛl ayadŋu yɛji anŋ (Matie 24.24; Ob Kok 13.6; 1 Jan 4.1).
Kokobe ɛs (lèpre) Ɛgŋ eke ↄl ŋuŋ eke wɛl bʼɛsŋ kokobe anŋ lís. Bibl ɛm a, ↄl ɛrŋ ɛrŋ eke bi ŋuŋn ɛgŋ e sos lɛl a e nin. Jwifɛl ogŋ a, ɛgŋ eke bʼɛŋn ↄl akpasu na a, wɛl bi kpabʼr es nʼanŋ in sↄny usu saw ɛm (Awl 5.1-4). Kokobe bʼↄŋ ɛgŋ aylm Nyam ecʼany af.
Kpey (myrrhe) Likŋ mij eke bʼↄsŋ: wɛl bʼoc apr ob (Matie 2.11), oc kokr sɛkp eke bʼↄny dudu is es (Mark 15.23), ok lɛgŋuw eci gbad af yɛji.
Krist (Christ) Ɛ̀kn Mesi.
Kumada (commandant - tribun) Rom ecʼes ɛw ab ɛm eci srↄda iy nyam eke ↄny srↄda eyŋ fandi anŋ in ecʼes ɛw ɛm. Srↄda eyŋ amua, wɛl bubr ɛl ɛm ekŋ yen yen, ɛtŋ srↄda ekŋ yen fɛŋ e nuŋ af a, anym ɛs nyam bʼanŋ.
Leviɛl (Lévites) -Lʼel Levi ecʼeb ɛm ecʼagŋ eke bʼɛlum egb waw ɛsɛl abu Nyamel gbɛl ab ɛm eci Nyam ŋↄŋn owi ɛm (Awl 3.1-13; Luk 1.5-9). Egb waw ɛsɛl a yɛji el Levi ecʼeb ɛm ecʼagŋ.
Likr es ubr (circoncision) Low ikŋ na el Jwifɛl ogŋ eci sinm a eke Nyam kok Israɛl ab a eci mɛny ɛwr (Nuŋ Ɔb 17.9-14). Ɛgŋ fɛŋ ekʼubr likr es a, wɛl bʼuwr any eke lʼel Jwif. Ob Kok e lɛl ab ɛm a, Jwifɛl bɛb ekʼitŋn ɛrm ɛm el kretiɛnɛl a am ibrm eke agŋ a eke elm Jwifɛl ke itŋn ɛrm ɛm el kretiɛnɛl a kʼubr likr es. Low na eci kok a bʼow yɛgm eke agŋ amua ɛgŋ eb eke kʼɛlum Mois ecʼol a. Pↄl erurm low ikŋ na. Ow sosiɛm ni nↄn lɛl nↄnↄ lʼotar akr eke Jesu Krist ɛm ecʼↄmn eke wɛl bʼoc ɛlu a, lele in eci sↄrŋ ikŋ ab ab anake bʼeb ɛgŋ ɛlu es a, kↄ ow elm ol ecʼɛlum ɛm.
Lilaw (David eci lilaw) (Fils de David) Mesi a eke wɛl am eku a eci nin eke Jwifɛl bʼɛsŋ, aŋke lʼel David ecʼeb ɛm ecʼɛgŋ; lʼel ɛgŋ a eke bʼow usr ɛb ebu David usu a.
Low any uw ɛsɛl (Ol e low any uw ɛsɛl) (maîtres de la loi - docteurs) Ɛ̀kn Ol e low yɛgm ɛsɛl.
Low yɛgm ɛsɛl (Ol e low yɛgm ɛsɛl) (maîtres de la loi - scribes) Agŋ eke bi yɛgm agŋ Amani Sig ɛm e low. Sɛgŋ oglog wɛl bʼɛsŋ ɛl “ol e low any uw ɛsɛl”. Farisiɛl ɛm a, ol e low yɛgm ɛsɛl nↄnↄ anŋ.
Mesi (Messie) Ebre ɛm eci nin. Grɛk ɛm a ke Krist. Lʼel ɛgŋ a eke Nyam sↄsum oc ke wɛl ok ↄwrↄ e mun nuŋ Nyam e juma kok ecʼa. Amani Sig ɛm a, kokoba ↄb ɛsɛl ɛwar in e mowrer ɛtŋ -li bi dad eke ow Ɛb Ebu, Eb Ɛs (Esayi 9.6; Jerɛmi 23.5). Amani Owr ɛm a, Jesu yɛgm eke lʼel Nyam e Mesi.
Mɛcɛb ↄsu ɛs (berger) Ɛgŋ eke wɛl abul mɛcɛb oglog sican eke kʼot ɛl im yogŋ eke suw iju lele mij ewl mij ab anŋ. Lɛgŋ bʼuk a, li bʼok wɛl lakp ɛm ke in lʼɛru es lisany a elu sosiɛm. Sakp nↄnↄ Israɛl eyŋ bʼoc Nyam ɛsɛ ɛl eci mɛcɛb ↄsu ɛs af (Selu 23.1; 80.2). Jesu bʼɛsŋn in sosi mɛcɛb ↄsu ɛs mamn (Jan 10.1-21).
Mois (Moïse) Israɛl ecʼes ɛw ɛs ligbɛl nyam. Nyam kok ów ɛgbɛl nↄnↄ in ɛm. In anake Nyam ↄŋʼn ol Sinayi lafɛny af a. Lʼoc ol lɛw a eke Nyam in obi nↄn mebn og yony af a nʼↄŋ Israɛl eyŋ.
Nɛnɛgŋ (sabbat) Jwifɛl e nɛnɛgŋ el may (Ɔkm Ok 20.8-11).
Nɛny ɛnŋ (jeûne) Ɛ́gŋ eb eke kʼijm ob lɛgŋ eke ɛdŋ eb ab ɛm, ke ám ŋↄŋn Nyam cɛ (Matie 4.2). Amani Sig ɛm a, Nyam ibrm eke lakpo nyam af a, Israɛl eyŋ kʼɛnŋ nɛny akp nyam (Awl 29.7), kↄ Farisiɛl bʼɛnŋ nɛny sakp yony dimas gber nyam af (Luk 18.12). Ɛbɛn ɛm a, -li bi tutr eke Nyam bʼow sↄg ɛl, ke agŋ yɛji ɛkn ɛl ɛsɛ Nyam nuŋ igŋ ɛsɛl tasi af. Nɛny ɛnŋ akpasu na, Jesu érurm ow e low (Matie 6.16-18). Ɛsɛ elel eke Amani Sig ɛm a Esayi dad ab af a (Esayi 58), nɛny ɛnŋ, ɛgŋ li kʼↄŋ titm Nyam ke nʼↄŋ ow ókr af Nyam ab.
Nfaci (adultère - immoralité sexuelle) Bibl ɛm a, sos any uwarir el igŋ lele in e yↄw ab eke ɛbirir ke ir usu nyam a eci. Sos any uwarir na el low eke akpl Nyam ecʼany af (Nuŋ Ɔb 2.24; Matie 19.5-6). Eke batŋ agŋ eke ɛbirm a ɛru a, ke Nyam ecʼany af a sikpl ana. Amani Owr ɛm a, wɛl bʼɛsŋ es an ikŋ na pↄrnea ɛtŋ sʼitŋn mↄjukru ɛm a nfaci ij.
Sica igŋ ɛy eke im ɛrum igŋ ɛjecʼab oglog yↄw ɛ́c eke im ɛrum yↄw ɛjecʼab a, Amani Owr ɛm a, wɛl bʼɛsŋ es an ikŋ na mↄikeia, Frasu ɛm a, adultɛr.
Nↄmu croŋ gbɛl (abîme) Lɛgŋ sig ɛm ecʼagŋ a e tutr ɛm a, ow el gbre ij usu ekʼanŋ wus lokm. Yogŋ anake Nyam ucur agn lele abŋ eŋuŋ ab es toŋ ke ɛl eci ŋuŋn es abal el e lɛgŋ ow a.
Nyam nuŋ igŋ usu (synagogue) Êl eke Jwifɛl bʼas luku ɛm ŋↄŋn Nyam ke bi yɛgm agŋ low ɛm. Wɛl bi waw egb Nyamel gbɛl a cɛ ekʼanŋ Jerusalɛm ab ɛm, gbɛkↄ baŋn baŋn fɛŋ ↄny Nyam nuŋ igŋ usu.
Nyamel gbɛl (Temple) Jwifɛl eci Nyam nuŋ igŋ usu ligbɛl ekʼanŋ Jerusalɛm ana. Jwifɛl eci ses gbɛgbl ɛgbɛl eke bi kok a bʼel Nyamel gbɛl na e gbugŋ a.
Nyamel gbɛl a e gbugŋ a, -li bi ŋↄŋn Nyam, -li bi yɛgm agŋ low, ɛtŋ sɛgŋ fɛŋ egb waw ɛsɛl bi waw egb. Egb waw ɛsɛl sↄny coco cɛ ↄny abusu eke kʼok êl lokm a, usu lala a, kok ɛl eci nuŋ igŋ owi lele egb waw owi ab ab eci juma.
Salomↄ us Nyamel gbɛl krɛkrɛ, ekʼusr gbad ɛm êl usu, gbɛkↄ Nyamel na bubm es lakpo a eke wɛl ot Israɛl eyŋ im Babilↄn madu ↄkr ɛm a. Ow e jam a, Erↄd ligbɛl us ɛjeci nyam. Lʼakpl ow afŋn es, ɛtŋ lʼel Nyamel ekʼanŋ Jesu e lɛgŋ ɛm a.
Ol (Loi) Nyam lɛl ɛm a, wɛl bi dad ol ecʼodad ɛsɛ:
1) ol lɛw (Ɔkm Ok 20)
2) Mois eci silɛl yen a (Nuŋ Ɔb toŋ Ol Ɔkn)
3) Nuŋ Ɔb toŋ Ɛj ɛm ecʼƐj.
4) Amani Sig a nimum af.
Jesu e lɛgŋ ab ɛm a, Jwifɛl ↄny sol ɛjeci eke ot ok Mois ecʼol ab ɛm.
Olivie lafɛny (Mont des Oliviers) Lafɛny nyam ekʼanŋ Jerusalɛm e lidr ogog a. Lafɛny na lele Jerusalɛm ab ecʼaraŋn anake nↄmu a eke wɛl bʼɛsŋ Sedrↄn a anŋ a.
Ɔŋnes baŋn (Hadès) Jwifɛl ogŋ a, usu ekʼanŋ wus lokm. Ɛ̀kn Esayi 14.13-15. Eke ɛgŋ bʼuw a, li bʼim ↄŋnes baŋn nʼam eku Nyam e jɛj ok es abal el a (Es Ɛkn 20.13). Wɛl ɛ́wlm owm wus na af ij (Ebre 9.27; Luk 16.19-31).
Ɔsu ɛs (berger) Ɛ̀kn mɛcɛb ↄsu ɛs.
Pak (Pâque - Pâques) Jwifɛl ecʼes gbɛgbl ɛgbɛl ab ɛm e nyam. -Li bʼow Jerusalɛm -li kok ow e low. Es gbɛgbl na bʼↄkn Jwifɛl eci Ejipt baŋn ekʼanŋ ok ↄkm a. Akŋ akŋ fɛŋ bi wawr licɛbli nyam egb Jerusalɛm e Nyamel gbɛl ab ɛm, ɛtŋ -li bʼoc -nʼim akŋ akŋ -lʼij egb waw e licɛb a. Kretiɛnɛl bi kok Pak gbɛgbl Jesu e luw ɛm ekʼanŋ igb a ecʼes (1 Korɛnt 5.7).
Pantekↄt (Pentecôte) Pantekↄt e nyandrɛ el ekŋ yony lele lɛw ab. Eke Pak bʼoc es ba ow bʼij sɛgŋ ekŋ yony lele lɛw ab a, es gbɛgbl na bʼɛy (Ob Ap 23.15-16). In eci en ɛjeci el: Pak bʼoc es eci dimas lↄbŋ a ecʼes gbɛgbl (Ol Ɔkn 16.10), Egb ub ecʼes gbɛgbl (Ɔkm Ok 23.16), Egb ey krɛkrɛ ecʼes gbɛgbl (Awl 28.26). Es gbɛgbl na e lɛgŋ anake Abŋ Lala iy kretiɛnɛl krɛkrɛ ab ɛm a (Ob Kok 2.1-13).
Pilat (Pↄns Pilat) (Pilate) Akpo ab af eke Jesu am kok juma wus aŋa toŋ ke wɛl kʼibir a, Pilat anake el Rom ecʼes ɛw ɛs ekʼɛw Jude, Samari, lele Idume wus ab es a.
Rom (Rome) Itali ɛb a eci baŋn gbɛl el Rom. Jesu eci lɛgŋ ɛm a, Rom agbr ɛb nↄnↄ eb; Israɛl yɛji anŋ ɛm. Rom ecʼes ɛw ɛsɛl a fɛŋ wɛl bʼɛsŋ ɛl Sesar; lʼel wus a nimum ecʼes ɛw gbɛl. Ɛ̀kn Sesar.
Sadusiɛl (Sadducéen) Jwifɛl ecʼagŋ mum ekʼɛnyn egbreŋgbi lele egb waw ɛsɛl ab. -Li bʼiririr Rom eyŋ ab. -Li bʼucu Mois ecʼol a -nʼↄny es, gbɛkↄ -lʼubmn luw ɛm anŋ igb lele afr ɛrm ɛsɛl ab ecʼanŋ e low nawrɛ. Ow bʼↄŋ ɛtŋ Farisiɛl ab a, nɛny ókrm ɛl af. Ɛ̀kn Farisi.
Samari (Samarie) El wus ekʼanŋ Galile lele Jude ab ecʼaraŋn. Eke wɛl ot Israɛl eyŋ im madu ↄkr ɛm a, Asiri ecʼes ɛw a oc wus ab af ecʼagŋ nↄnↄ im ir usu ɛjeci, ɛtŋ lʼot etu agŋ ow ir ɛb a (2 Ɛ́b Ebu 17.24). -Lʼɛbirir etu ab; na ↄŋ ɛtŋ Samari eyŋ elm Jwifɛl tasi. Na sosiɛm Jwifɛl ifn ɛb na ecʼagŋ a; -li bʼot wɛl ɛsɛ etu af. Ɛl eci Nyam nuŋ igŋ ebr a yɛji ótarm es, aŋke -li bʼɛgŋ Mois eci silɛl yen a cɛ e low -lʼeb. Ɛ̀kn Jan 4.
Sanedrɛn (Sanhédrin) Jesu eci lɛgŋ ab ɛm a, Rom anake ɛw Israɛl eci wus a nimum es a. Sanedrɛn ecʼagŋ a el Jwifɛl eci jɛj ok ɛsɛl. -Li bʼij agŋ ekŋ nyahan lele lɛw ab, ɛtŋ egb waw ɛs ligbɛl a bʼanŋ ɛl e nuŋ af. Rom ↄŋ ɛl abusu eke -li kʼɛkn Jwifɛl ecʼɛb ir ecʼów fɛŋ, gbɛkↄ nʼↄↄm wɛl abusu eke -li kʼↄb ɛgŋ low toŋ ke -lʼibi ow.
Sarduan (sardoine) Lebn ebl ekʼil an (Es Ɛkn 4.3).
Satan (Satan) Ɛ̀kn agn.
Sesar (César) Nin eke Rom eyŋ bʼɛw ɛl ecʼes ɛw ɛs ligbɛl ɛsɛ Ejipt eyŋ ecʼa eke bʼɛw ɛl ecʼes ɛw ɛs Faraↄn ab af. Ɛgŋ eke bʼij nin a, ↄny abusu wus a nimum af. Li bʼibrm eke agŋ a kʼigŋʼn nuŋ ɛsɛ nyàm mum af. Sesar lɛw yony anŋ, gbɛkↄ Amani Owr bi dad Sesar yar ecʼodad:
1) Sesar Ogust: Lʼɛw ɛb es ow ij akpo likŋ lele libarm ab gbuŋ ɛtŋ wɛl ew Jesu toŋ ɛmɛny Jesu ij akpo lɛw yar (Luk 2.1).
2) Tibɛr Sesar: Rom ecʼes ɛw ɛs ekʼusr Sesar Ogust usu. Lʼɛw ɛb es akpo lɛw yar ɛm toŋ akpo likŋ lele lew lↄbŋ ab ɛm eke wɛl ew Jesu a. (Matie 22.17; Mark 12.14; Luk 3.1; 20.21, 22; Jan 19.12).
3) Klod: Tibɛr Sesar lisijim ecʼiy (Ob Kok 18.2).
4) Nerↄn: Klod ecʼiy ekʼeb gbagbl (Ob Kok 25.12, 21; 26.32; Filip 4.22).
Sɛptant (Septante - lʼancienne version grecque) Wɛl nↄn Amani Sig Jwifɛl ecʼɛbr eke wɛl bʼɛsŋ Ebre ab ɛm. Eke madu owi a bʼoc es a, Jwifɛl ↄmu es ɛb ɛrŋ ɛrŋ ɛm. Agŋ nↄnↄ irmn ɛl ecʼɛbr a, ɛtŋ bʼɛbr Grɛk. Na sosiɛm, wɛl itŋn Amani Sig a Grɛk ɛm yecʼɛtŋ ke agŋ amua ↄ́tu iri. Lɛl na eke wɛl itŋn a e nin el Sɛptant. Sakp nↄnↄ Amani Owr a e lɛl nↄn ɛsɛl a bʼoc Sɛptant ɛm e sodad a dadr odad af. Na sosiɛm sakp nↄnↄ sodad amua ókrm af tasi anm ɛsɛ yecʼa eke bʼɛŋan Amani Sig ɛm ab af.
Sikpl ɛsɛl (pécheurs) Agŋ eke bʼↄb Nyam e sol ab es. Farisiɛl bʼɛsŋ Jwifɛl ekʼɛ́gŋm ɛluam ɛl e sol a yɛji sikpl ɛsɛl.
Sinm (alliance) Sinm el iririr e low eke ɛgŋ lele ɛgŋ ab, oglog agŋ lele agŋ ab bi kok. Sinm ligbɛl a el Nyam lele ɛgŋ ab ecʼa. Krɛkrɛ ɛm a, Nyam kok sinm Noe ab, ow eci mɛny ɛwr a nyamgodi (Nuŋ Ɔb 9.9-17). Yony ɛm, Nyam kok sinm Abraham ab, ow e mɛny ɛwr a likr es ubr (Nuŋ Ɔb 15.18; Ɔkm Ok 19.5-6). Nyahan ɛm a, Nyam kok sinm Mois lele Israɛl ecʼey ab eke wɛl bʼow el in ecʼey eke wɛl bʼɛgŋ ɛlum sol eke nʼↄŋ wɛl a. Sica Nyam kok sinm owr wus na ecʼagŋ fɛŋ eke bʼub Jesu Krist nawrɛ ab ab (Luk 22.20; 1 Korɛnt 11.25).
Sinm araka (arche de lʼalliance) Araka eke wɛl kok ekŋ ɛm, ke mebn og yony a eke wɛl nↄn Mois ecʼol ab af a anŋ ɛm (Ɔkm Ok 25.10-22). Wɛl bʼocʼr ɛsɛ Nyam ecʼes sig usu lele in ecʼakr es ok usu af. Ow bi yɛgm eke Nyam anŋ in ecʼagŋ ecʼaraŋn. Wɛl bʼɛwʼr es Nyamel gbɛl a ecʼusu lala a.
suwↄmu (tombeaux) Ɛ̀kn uwↄmu.
Ubr likr es (circoncire) Ɛ̀kn likr es ubr.
Usu lala (lieu saint - lieu très saint) Israɛl eyŋ us gbad ɛm êl eke wɛl oc gbad gbɛl ubr ɛm yony. Krɛkrɛ ecʼusu a wɛl ɛsŋʼn usu lala ɛtŋ yony ɛm ecʼusu a ekʼel gbad gbɛl a e jam a anake usu lala tasi a anŋ a (Ebre 9.2-4). Lakpo nyam af akp nyam, egb waw ɛs ligbɛl a bʼɛy usu lala tasi ɛm waw egb, agŋ e sikpl oc ap eci. Eke Israɛl eyŋ anŋ loj a, usu lala a anŋ gbad ɛm êl ab ɛm. Sica eke li bʼↄny Nyamel gbɛl Jerusalɛm a, usu lala na anŋ Nyamel gbɛl ab ɛm.
Usu mamn (paradis) Yogŋ eke agŋ eke Nyam sↄg a bʼanŋ ehe ɛm ana (Luk 23.43). Usu na anake Jwifɛl bʼɛsŋ “Abraham e lís a” (Luk 16.22).
Uwↄmu (tombeau) Jwifɛl bʼot agŋ ekʼuw ab es mób eke wɛl ur ɛm. Wɛl bʼot akŋ nyam ecʼagŋ es uwↄmu nyam ɛm. Ow eci ɛm ɛy usu a is es nↄnↄ ɛtŋ susu bʼanŋ ekʼagŋ ↄtu eke ki sig es.
Uwm anŋ (impur - impureté) Ɛ̀kn ayl.
Viny (vigne) Likŋ likekli eke wɛl bʼoc in ecʼey a kokr vɛn. Lʼel Israɛl wus af eci likŋ ekʼil an. Sakp oglog, Nyam bʼoc viny dadr nyandrɛ ɛm odad ok Israɛl af (Matie 21.33-46; Jan 15).
Wus labm eb ɛs (collecteur dʼimpôt) Ɛgŋ eke Rom ecʼes ɛw a abul wus e labm ibr e juma. Jwifɛl bʼifn agŋ akpasu amua, aŋke -li bʼiy dedeku a mil -nʼↄnyn ob af (Luk 19.6-8).